Egy ideje másról nem hallani, csak a különböző demokráciát követelő felkelésekről.A történelem mindig megismétli önmagát. Ahogy az ember is mindig felteszi a mára már közhelynek számító kérdését: "Miért van ez a szeretetlenség a világban?" Az ember miért nem tud feltétel nélkül szeretni, s egyáltalán mi a feltétel nélküli szeretet? Paulo Coelho szavai jutnak az eszembe:

Feltétel nélküli szeretet. Legmagasabb rangú szeretet, az emberi szív legmélyén él és képes betölteni az belső ürességét, így biztonságot ad. Ha a szeretetet "vizsgáljuk", vagy említjük, leginkább érzésként definiáljuk, holott nem utolsó sorban döntés is. Az, hogy szeressek-e valakit az nem attól függ, hogy érzek-e iránta valamit, és nem is attól, hogy ő hogyan viszonyul hozzám, hanem attól, hogy eldöntöm: szeretni fogom. Az igazi szeretet legfőbb értékét az adja meg, hogy a szabad akarati döntésen alapul, és nem egy hirtelen kiváltott emóción. Az érzelmeken nyugvó szeretet azt mondja: "tedd meg ezt, felelj meg ennek az elvárásomnak ahhoz, hogy szeretni tudjalak. Szeress, és akkor én is szeretlek!"Ha a szeretetünknek a döntésünk a fundamentuma, akkor ezt mondhatjuk: "Szeretlek, mert szeretlek"-és itt nincs semmi elvárás, nem kell semmit tenned, csak engedni, hogy szeresselek. Önmagadért szeretlek! Talán így nincs szükség a háborúra sem!!!