Kit láthatunk rajta?

Hogy az elfogultság vádjával ne illessenek, ígérem megpróbálok tárgyilagos lenni!

Amit biztosan megállapíthatunk, miután ránézünk a lepelre az, hogy egy férfi alakja rajzolódik ki. Keresztre feszítették, ez a sebekből, a vérnyomokból kiderül. A testen számos korbácsnyomra utaló jelet találtak, mégpedig az egyik legbrutálisabb korbácsnak, az úgynevezett flagrumnak, a sokfonatú bőrből készült ostornak nyomait. Ennek az ostornak a végén ólomból készült horoghoz hasonló, a húsba belemaró és azt kitépő alkalmatosság helyezkedett el.  Az egyik legkegyetlenebb kínzóeszköz volt. 120 ostorcsapás nyomait találták meg a kutatók. A csuklókon szög okozta sebek találhatóak,a homlok részen szintén erős vérzésnek a nyomait láthatjuk, mintegy koronaként, ez feltehetően tövisből készült kosárszerű fonat volt, amelyet ráhúztak az elítélt fejére. Mekkora kín lehetett ez?! (Ó, bocsánat, ha elfogult voltam!!!!! ;) )  Kivehető a homlokerek, melyekből szabályszerűen patakzott a vér, valamint két homlokránc, melyek mintegy megtörték a csurgó vér útját, s sajátos kitüremkedést eredményezve. A „ Lepel Emberének” vércsoportja  AB.  A szívseb nyoma megegyezik, az egyik római lándzsatípus okozta sebek nyomaival. A szívseb környékén vér és víz nyomait találták, az artériás és vénás véráramlást. A keresztrefeszített test nem volt magasan, ez a lándzsa behatolásának szögéből derült ki. A katona rutinszerűen szúrt. A karok helyzetének és a csuklón található szög nyomainak külön története van. Kezdjük a csuklókkal. Az 1930-as években egy francia orvos rekonstruálni akarta a keresztre feszítést, s megfigyelni annak embertani hatását.  A különböző festményeken található, tenyérbe vert szögek helyét véve alapul. A kutatások által kiderült, hogy az tenyércsontok képtelenek elbírni a függő test súlyát. Az egyedüli, elfogadható és  a leplen is ábrázolt testrész a csukló. Ha belegondolunk, természetesen nem elfogultan, hanem józan eszünk által, akkor logikusnak tűnik az az érv, mely cáfolja a hamisítás tényét, miszerint egy hamisító, egy középkori festő, akinek annyira frissek a keresztre feszítést ábrázoló képek, a művészeti hagyományokat őrizve, vajon nem a tenyérbe helyezte-e  volna el a szögeket???

 Karok: Az anyagon látni lehet, hogy a bal váll feljebb helyezkedik el, a jobb vállhoz képest. Nagy valószínűséggel mondható, hogy egy vállficam nyomait látjuk. A „Lepel Embere”(Elnevezés Boda László könyve alapján)  nem az egész keresztet vitte, ahogy az a festményeken is szerepel, hanem a keresztfa felső, vízszintes szárát, az úgynevezett patibulumot. A függőleges rész már a helyszínen volt beállítva s beásva a földben, feltehetően többször használták.A „Lepel Embere”, Jézus,( Ennyit az elfogulatlanságomról!!! ) megbotolva arcra eset, a kifeszített karok, mégpedig a jobb kar ösztönszerűen védeni akarták az arcot. Hatalmas esésről van szó, melynek következményeként törés is szóba jöhet, ám a karokhoz kötözött patibulum védte a felső végtagokat az töréstől, és az eséstől. Az arcot annál kevésbé. A ficam tényét tovább erősíti a jobb kéz ujjainak megmerevedése. Tehát a bal vállnak kellett minden terhet elviselni a felsőtesten lévő vérnyomok íve is ezt tanúsítja. Ezt kellett a Lepel Emberének elviselnie, és még mennyi mindent?!

A Kutatók  a test hátoldalán található jobb talpnyomon, homok illetve talajminták nyomait találták, melyek származási helye egyértelműen Jeruzsálem. Ezekre a kutatásokra később részletesen is kitérek.

https://www.youtube.com/watch?v=FTRaftO7Bms&feature=related