" A hit és az ész két szárny, melyekkel az emberi szellem fölemelkedik az igazság szemlélésére."

                                                                                                                / II. János Pál pápa /

Fides et ratio

Sokan, s sokféle megnyilvánulásban írtak már erről a témáról. Ebből kifolyólag számos magyarázat született.

Tulajdonképpen a kérdés a következő: Összeegyeztethető-e a vallás és a tudomány, avagy egy tudós ember lehet-e hívő? Hányszor lehet azt hallani, mikor egy tudós " az én Istenem a tudomány" ars poeticát vallja. Az embe ősidőktől kezdve keresi, kutatja az általános igazságokat. Minél inkább az ember megismeri a valóságot- mely körül veszi - annál jobban felismeri a maga egyedülálló voltát, s újabb kérdések foglalkoztatják. "Gnóti szeauton" - 'Ismerd meg magadat'. Talán ezt a legfontosabb alapszabályként kell elfogadnia annak, aki ki akar emelkedni a teremtett dolgok közül, mint EMBER, mint önmagát megismerő lény. Valamint, az egyik legfontosabb híd a vallás és a tudomány között, ez a görög felirat. A specializálódás mai korában, az ember bátran teszi le a voksát egy témában, sokszor hatalmas tudásszintre emelkedik benne, de sajnos képtelen kompromisszumokat kötni, esetlegesen képtelen arra, hogy a másik témát megvizsgálja, megismerje. Ez történik a tudománnyal is. Nem értem miért egyszerűbb kategórikusan kijelenteni azt, hogy Isten léte nem elismert a tudomány embere előtt?! Amikor az élet legapróbb mozzanatai is hirdetik az "Inteligens tervezettséget". Ha másra nem is gondolunk, mint az évszakok váltakozására, azoknak rendjére, a természet csodáira, rájövünk, hogy kell lennie VALAKINEK, Aki ezt megtervezte, és rendelkezik felette.